Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Leánytorony titka

Azerbajdzsán fővárosának, Bakunak az egyik legkülönlegesebb emléke a Leányorony (Giz galaszi). Jelenleg az UNESCO Világörökség része címét viseli.  A torony neve magyar szempontból figyelemreméltó.


leanytorony.jpg

Ősi szentély

A monumentális műemlék eredete homályba burkolózik, források híján nem ismerjük építésének pontos dátumát, feladatkörét a kutatók is csak sejtik. A régészek megállapítása szerint a torony helyén már a Kr. e. 8-7. században állt épület. A Kr.u. 5. században arra tornyot építettek, melyet a 12. században tovább bővítették, igazában akkor nyerte el mai ismert alakját. Akkoriban az volt a város legmagasabb épülete. A toronynál végzett ásatáson néhány faragott kő került elő, a mélyből pedig régi érméket, edényeket, kerámia maradványokat hoztak felszínre.

Anahita kultusz

Ahogyan már fent említettem, a Giz galaszi feladatköréről vitatkoznak a szakemberek, egyesek szerint ősi vallási szentély volt, ahol hét istent imádtak, ezért az építményt is hét emeletesre építették. Elképzelhető, hogy a szentélyben csillagászati megfigyeléseket végeztek. Más magyarázatok szerint az ősi pártus Anahita-kultusz szertartásait végezték benne, mely nagyon népszerűnek számított az ókori Elő-Ázsiában. Vannak olyan elképzelések, hogy az egykoron Zoroaszter-szentély lehetett. Régen a kutatók úgy gondolták, hogy a Giz galaszi figyelőtorony lehetett a Kaszpi-tenger partján. Ezt arra alapozva állíották, hogy egy rövid ideig, a 19. században tényleg világítótoronynak használták, de abból még nem következik az, hogy korábban is ugyanazt a célt szolgálta. Elég hihetetlenül hangzik, de a csodálatos műemlék egykoron a tengerparton állt, még a 19. századi ábrázolásokon is a Kaszpi-tenger mossa lábazatát, csak azóta a bakui öböl feltöltődött és a Giz galaszi néhány száz méterre került a víztől. A parti sziklák nyomai még ma is jól kivehetők a torony lábazatánál.

Egy szomorú történet

Nemcsak a mai szakemberek fantáziáját mozgatta meg a torony, hanem a régiekét is, így számos népi hiedelem, történet kapcsolódik hozzá. Az egyik legismertebb szerint a Bakuban uralkodó kán lánya nem akart a kiszemelt férfihez hozzámenni, ezért inkább a toronyból a tengerbe vetette magát, és ezért a népetimológia szerint a lány után hívják a tornyot Giz galaszi-nak, Leánytoronynak. Valójában a Leánytorony kifejezés olyan tornyokra, erődökre illik, melyet nem vett még be ellenség. A giz szó a magyar kece megfelelője lehet, melyet már csak gyermekdalokból ismerünk. Egyes vélemények szerint a lányokat jelölő szó már a hunoknál is megvolt.